Magyarországon a csapvíz minősége számos háztartásban meg sem közelíti az Európai Uniós átlagot. Sajnos több háztartásban jelent ez az átlagosnál is nagyobb kockázatot: méreganyag folyik a csapokból?

Legtöbbször a pénzhiány miatt nincs lehetőség megfelelő központi víztisztításra.  Különféle engedményeket kap az ország arra nézve, hogy továbbra is ivóvíz minősítést kapjon több magyarországi csapvíz, ami nem felel meg a követelményeknek. Sokan ebből az ivóvíznek nehezen nevezhető folyadékból főz, kávézik és iszik.

A nyugat európai országokban a háztartási víztisztítás ennek ellenére sokkal elterjedtebb mint nálunk, pedig nem is akkor beruházás, mint elsőre gondolnánk, sőt, valójában sokat spórolhatunk vele.

Csapvíz szennyeződések

A kedvezőtlen hatású anyagok három főbb csoportba sorolhatók:

• Fizikai szennyezők: lebegőanyagok (homok, iszap, kolloidok), kémiai szennyező anyagok (metán, trihalometánok, szén-dioxid, kénhidrogén, nemesgázok), olajok-zsírok, szerves anyagok pirogének stb.

• Biológiailag aktív vagy elhalt szervezetek: baktériumok, algák, vírusok, gombák, paraziták, spórák stb.

• Kémiai szennyezők: dioxin, klór, nitrátok, nitritek, ammónia, arzén, nehézfémek, huminsavak, vas, mangán, fenol, magas sótartalom, azbeszt, növényvédő szer maradék, hormonok, gyógyszermaradványok, xenoösztrogének, BPA, tartósítószerek, vizelet maradványok, stb.

Az óceánokba évente:

• 2,6 millió tonna nitrát,

• 2,5 millió tonna cink,

• 370 ezer tonna ólom kerül.

A mezőgazdaság évente 80 millió tonna műtrágyát használ. Folyókba tavakba évente 300 milliárd liter szennyvíz kerül. Mosószerből évente 120 millió tonnát használunk.

Ólom, vinil-klorid, és sok más szennyezőanyag a környezetünkben szennyezi az édesvíz forrásokat. Az orvosi vélemények alapján a nehézfémek, fémek (cink, kadmium, ólom) egyre nagyobb mértékben rakódnak le a vesékben, a májban, a csontokban, és az agyban.

A fémmérgezés tünete lehet a mentális retardáció, demencia, vesebetegségek, májbetegségek, álmatlanság, személyiség változás, érzelmi labilitás, depresszió, pánikrohamok, kényszerek, mániás tünetek, memóriazavar, fejfájás, látászavarok, túlzott izzadás és az ataxia is.

A dioxinok kémiai szerkezete hosszú idő alatt át tud alakulni, mintegy kolloidot létrehozva úgy, hogy vízoldékonysága a kiindulási vegyület többszöröse lesz. A PCDD vegyületekről a rákkeltő hatások mellett az eddigi kutatások alapján ismert, hogy károsítják az emberi immunrendszert (a Seveso-tragédia után végzett kutatás szerint porfíriát, a májműködés átmeneti zavarát, a központi és a periferiális idegrendszer károsodását, sőt hosszú távon cukorbetegséget és endometriózist okoznak). Ismert számos egyéb emberi egészséget károsító hatás, pl. pajzsmirigyműködés-zavar, gyermeken fogzománc-fejlődési rendellenességek és a szaporodási képességek károsodása is. Állatoknál számos különböző faj esetében teratogén hatást figyeltek meg. A legnagyobb kibocsátó források olyan különböző égetési technológiák (pl. pentaklór-fenollal kezelt fa hulladéka, szemétégetők) lehetnek, ahol dioxinok keletkeznek. Klórozott növényvédőszerek, pl. klórfenoxi-ecetsav (ld. Agent Orange), hexaklórfen, klórfenolok és származékaik előállítása, valamint a papírgyártás során a cellulózfehérítésnél alkalmazott klórvegyületekből is keletkezhetnek dioxinok és furánok, melyek a kibocsátott szennyvízzel jutnak a környezetbe.

Az élelmiszerek mellett a nitrát legjelentősebb forrása az ivóvíz. A nitrát ivóvízbe kerülésének egyik lehetősége az ásott kutakból származó, talajvíz eredetű ivóvíz, mely a mezőgazdasági tevékenység miatt tartalmazhat nagyobb mennyiségű nitrátot. A másik forrás a galvanizált vezetékekben pangó víz. Ezekben a csövekben, amennyiben nitráttartalmú víz van jelen oxigénszegény környezetben, ugyanis a Nitrosomonas baktériumok közreműködésével a nitrátból nitrit keletkezhet. Fokozhatja a nitrát-problémát, ha fertőtlenítés miatt klóraminokat használnak az ivóvízrendszerben és a folyamat nincs megfelelően felügyelve.

Czeizel Endre genetikus professzor szerint igenis reális veszélyekkel kell számolnunk az ivóvizek fogamzásgátló-tartalma miatt. A hazánkban és külföldön is méltán nagy hírnévnek örvendő szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a férfiak spermiumszáma a hatvanas évekhez képest drasztikusan lecsökkent. Míg 1960-ban egy átlagos, egészséges férfi spermiumszáma 1 ml ondóban 73 millió volt, addig a spermium mennyisége ma már alig 31 millió. A professzor véleménye szerint ennél is riasztóbb az a tény, hogy minden negyedik, ötödik férfinél a spermiumszám ma már a 20 milliót sem éri el, és ez - a kutatások szerint sok egyéb más környezeti ártalom mellett - a csapvízbe került fogamzásgátlók hormonmaradványainak is következménye lehet.

Pasteur szerint a betegségek 95%-ának a forrása a víz, amit megiszunk.

Ozmózis víztisztítás

A csapvíz szennyeződéseinek legalább 99,8%-a eltávolítható fordított ozmózis elvén működő víztisztító berendezéssel. A lebegő szennyeződések közel 100%-át, valamint a biológiai és vegyi szennyeződések 95-98%-át távolítja el.

Ozmózis víztisztítás további előnyei:

• Az ozmózis víztisztító olcsó, kristálytiszta vizet biztosít.

• Az ozmózis víztisztítás a világ egyik leghatékonyabb víztisztítási technológiája.

• Ivóvizeink is szennyezettek a világméretű környezetszennyezés miatt és ezt kiküszöbölhetjük általa.

• Nehéz feladat az ásványvizek hazacipelése minden vásárlásnál.

• Az ásványvizek drágák. Még rövidebb távon is behozhatja az árát egy víztisztító.

• Az ozmózis vízből készült italok és ételek sokkal ízletesebbek.

• A műanyag palack környezetszennyező. Még szelektív hulladékgyűjtés esetén is, ugyanis beolvasztásukkor is mérgező anyagok keletkezhetnek (aromás szénhidrogének).

A fordított ozmózis membrán szűrőnyílása 0,0001 mikron. A baktérium 10000-szer, a vírus 1000-szer nagyobb ennél. A fordított ozmózis egy félig áteresztő membránt használ, ami nemcsak a kis szemcséket távolítja el, hanem az oldott szennyező anyagok nagyon magas százalékát is - molekuláról molekulára.