ozmózisozmózis

 

 

Világméretű szennyezés - igazi kincs a tiszta víz

Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek

Tiszta víz víztisztító berendezésselA világméretű környzetszennyezés már az ivóvizeinket is mérgezi. Sajnos már a több ezer méter mély ásványvíz-kútjainkban is kimutathatók ezek a környezetszennyezésből adódó mérgek. Egyre többször hangos a sajtó ásványvíz botrányoktól, pl. fekáliát találtak valamelyikben. Abban az ásványvízben, amit azért vettünk le a polcról, hogy hazavigyük és a családunk és önmagunk egészségét szolgáljuk vele, de egészséges tiszta víz helyett "fekáliadús" vizet vettünk a pénzünkért.

A legtöbb ásványvízben jelentős mennyiségű fluor van. A fluorról tudnunk kell, hogy az egyike leginkább rákkeltő méreganyagoknak. Svédországban például évek óta betiltották a fluor tartalmú fogkrémeket. Nem véletlenül.

A rémtörténeteket természetesen végtelenségig folytathatnánk az ásványvíznek eladott "mérgekről". Kivételek persze vannak. De azt tudnunk kell, hogy a PET palackokból is méreganyag oldódik folyamatosan a vízbe. A több, mint egy éves szavatossági idő alatt éri el ez a méreganyag azt az egészségügyi határértéket, amit a hivatalok előírna és sajnos néha hónapokig a tűző napon tárolják ezeket a palackokat mielőtt a polcokra kerül. Ez sem javít a helyzeten.

A rákkeltő anyagok határértékeiről

A rákkeltő anyagok szervezetbe való bejuttatásának nem a mennyisége feltétlenül a mérvadó. Ezt a szakemberek is pontosan tudják és mégis mindenféle határétékek megállapítását írják számukra elő.  Adott esetben egy rákkeltő anyagnál nem a szervezetbe juttatott mennyisége a fontos, hanem az, hogy bejutott-e az az anyag. A  határértékek évről évre változnak. Sajnos nem bízhatjuk magunkat ezekre a szakemberek által megállapított "tényekre". Minden bevitt méreggel rontjuk immunrendszerünk hatásfokát, ami lassacskán már egy megfázással is alig bánik el. Sokszor a méreganyagok közvetlenül felelősek különféle megbetegedésekért, amit nem kaptunk volna meg, ha megkíméljük magunkat ezektől a káros anyagoktól. "Az vagy amit megeszel ill. megiszol."  Minden bevitt tápanyag legyen tiszta. Ez létfontosságú a túlélésünkért és egészségmegőrzésért! A kristálytiszta víz igazi kincs.

Magyarországon a csapvíz minősége a legtöbb háztartásban meg sem közelíti az Európai Uniós átlagot. Egyetlen nyugat-európai országban sem folyik ennyi méreganyag a csapokból. Sajnos a pénzhiány miatt nincs lehetőség megfelelő központi víztisztításra.  Különféle engedményeket kap az ország arra nézve, hogy ne kelljen becsukni gyakorlatilag az összes magyarországi vízművet. Sajnos ezt mélyen elhallgatják a magyar lakosság elől. A legtöbb lakos bizony ebből az ivóvíznek nem nevezhető folyadékból főz, kávézik és iszik. A nyugat európai országokban a háztartási víztisztítás ennek ellenére sokkal elterjedtebb mint nálunk, pedig nem is akkor beruházás, mint elsőre gondolnánk, sőt, valójában sokat spórolhatunk vele.

Az a vád ami a leghatékonyabb szűrési technikát, az ozmózisos szűrőket éri, miszerint a már szinte desztillált víz minőség ártalmas sem állja meg a helyét, mert a tetszőleges számú ásványianyag utánpótló patront köthetünk a rendszerbe és ezzel a nekünk tetsző mértékűre állíthatjuk be az oldott anyag szintet a mérgezőanyagok jelenléte nélkül.

Csapvíz szennyeződések

A kedvezőtlen hatású anyagok és mérgek három főbb csoportba sorolhatók:

  • Fizikai szennyezők: lebegőanyagok (homok, iszap, kolloidok), kémiai szennyező anyagok (metán, trihalometánok, széndioxid, kénhidrogén, nemesgázok), olajok-zsírok, szerves anyagok pirogének stb.
  • Biológiailag aktív vagy elhalt szervezetek: baktériumok, algák, vírusok, gombák, paraziták, spórák stb.
  • Kémiai szennyezők: dioxin, klór, nitrátok, nitritek, ammónia, arzén, nehézfémek, huminsavak, vas, mangán, fenol, magas sótartalom, azbeszt, növényvédő szer maradék, hormonok, gyógyszermaradványok, tartósítószerek, vizelet maradványok stb.

Világméretű környezetszennyezésAz óceánokba évente:

  • 2,6 millió tonna nitrát,
  • 2,5 millió tonna cink,
  • 370 ezer tonna ólom kerül.<--break- />

A mezőgazdaság évente 80 millió tonna műtrágyát használ. Folyókba tavakba évente 300 milliárd liter szennyvíz kerül. Mosószerből évente 120 millió tonnát használunk. Ezek maradékait isszuk nap mint nap a csapból. Ebből főzünk.

Ólom, vinil-klorid, és sok más szennyezőanyag a környezetünkben szennyezi az édesvíz forrásokat. Az orvosi vélemények alapján a nehézfémek (cink, kadmium, ólom) egyre nagyobb mértékben rakódnak le a vesékben, a májban, a csontokban, és az agyban. A fémmérgezés tünete lehet a mentális retardáció, demencia, vesebetegségek, májbetegségek, álmatlanság, személyiség változás, érzelmi labilitás, depresszió, pánikrohamok, kényszerek, mániás tünetek, memóriazavar, fejfájás, látászavarok, túlzott izzadás és az ataxia is.

A dioxin, amely rákkeltő, és még cukorbetegséget is okoz. A dioxinok kémiai szerkezete hosszú idő alatt át tud alakulni, mintegy kolloidot létrehozva úgy, hogy vízoldékonysága a kiindulási vegyület többszöröse lesz. A PCDD vegyületekről a rákkeltő hatások mellett az eddigi kutatások alapján ismert, hogy károsítják az emberi immunrendszert (a Seveso-tragédia után végzett kutatás szerint porfíriát, a májműködés átmeneti zavarát, a központi és a periferiális idegrendszer károsodását, sőt hosszú távon cukorbetegséget és endometriózist okoznak). Ismert számos egyéb emberi egészséget károsító hatás, pl. pajzsmirigyműködés-zavar, gyermeken fogzománc-fejlődési rendellenességek és a szaporodási képességek károsodása is. Állatoknál számos különböző faj esetében teratogén hatást figyeltek meg. A legnagyobb kibocsátó források olyan különböző égetési technológiák (pl. pentaklór-fenollal kezelt fa hulladéka, szemétégetők) lehetnek, ahol dioxinok keletkeznek. Klórozott növényvédőszerek, pl. klórfenoxi-ecetsav (ld. Agent Orange), hexaklórfen, klórfenolok és származékaik előállítása, valamint a papírgyártás során a cellulózfehérítésnél alkalmazott klórvegyületekből is keletkezhetnek dioxinok és furánok, melyek a kibocsátott szennyvízzel jutnak a környezetbe.

Az élelmiszerek mellett a nitrát legjelentősebb forrása az ivóvíz. A nitrát ivóvízbe kerülésének egyik lehetősége az ásott kutakból származó, talajvíz eredetű ivóvíz, mely a mezőgazdasági tevékenység miatt tartalmazhat nagyobb mennyiségű nitrátot. A másik forrás a galvanizált vezetékekben pangó víz. Ezekben a csövekben, amennyiben nitráttartalmú víz van jelen oxigénszegény környezetben, a Nitrosomonas baktériumok közreműködésével a nitrátból nitrit keletkezhet. Fokozhatja a nitrát-problémát, ha fertőtlenítés végett klóraminokat használnak az ivóvízrendszerben és a folyamat nincs megfelelően felügyelve.

Czeizel Endre genetikus professzor szerint igenis reális veszélyekkel kell számolnunk az ivóvizek fogamzásgátlótartalma miatt. A hazánkban és külföldön is méltán nagy hírnévnek örvendő szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a férfiak spermiumszáma a hatvanas évekhez képest drasztikusan lecsökkent. Míg 1960-ban egy átlagos, egészséges férfi spermiumszáma 1 ml ondóban 73 millió volt, addig a spermium mennyisége ma már alig 31 millió. A professzor véleménye szerint ennél is riasztóbb az a tény, hogy minden negyedik, ötödik férfinél a spermiumszám ma már a 20 milliót sem éri el, és ez - a kutatások szerint sok egyéb más környezeti ártalom mellett - a csapvízbe került fogamzásgátlók hormonmaradványainak is következménye lehet.

Pasteur azt találta kutatásai során, hogy a betegségek 95%-ának a forrása a víz amit megiszunk.

Tiszta víz vagy szennyvíz folyik a csapokból?

Magyarországon a csapvíz minősége meg sem közelíti az Európai Uniós átlagot. Egyetlen nyugat-európai országban sem folyik ennyi méreganyag a csapokból. Sajnos a pénzhiány miatt nincs lehetőség megfelelő központi víztisztításra.  Különféle engedményeket kap az ország arra nézve, hogy ne kelljen becsukni gyakorlatilag az összes magyarorzsági vízművet. Sajnos ezt mélyen elhallgatják a magyar lakosság elől. A legtöbb lakos bizony ebből az ivóvíznek nem nevezhető folyadékból főz, kávézik és iszik.

Hogyan jussunk tiszta vízhez?

A csapvíz szennyeződéseinek legalább 99,8%-a eltávolítható fordított ozmózis elvén működő víztisztító berendezéssel. És nemcsak ez az egy érv szól mellette, habár már ez is elegendő lenne ahhoz, hogy minden magyar háztartásba kerüljön egy ilyen víztisztító.

Összefoglalva:

  • Az ozmózis víztisztító olcsó. Akár százezreket is spórolhatunk, ha ásványvíz helyett fogyasztjuk.
  • Az ozmózis víztisztítás a világ jelenlegi leghatékonyabb víztisztítási technológiája.
  • Ivóvizeink is szennyezettek a világméretű környezetszennyezés miatt.
  • Jóval az Európai Unió határértéke alatti a legtöbb magyarországi csapvíz minősége.
  • Az ásványvizek sem megfelelő minőségűek. Ezekre sem vonatkoznak igazán szigorú szabályok.
  • A PET palackokban tárolt víz mérgező lehet. (pl. a hosszú  helytelen tárolás miatt mérgek oldódhatnak bele)
  • Legtöbbször magas fluor tartalmúak. Ez az anyag rákkeltő. A Fluorid Svédországban tiltott adalékanyag a fogkrémekben.
  • Főzéshez is tiszta vízre lenne feltétlenül szükség.
  • Nehéz feladat az ásványvizek hazacipelése minden vásárlásnál.
  • Az ásványvizek drágák. Még rövidebb távon is behozza az árát egy víztisztító.
  • Az ozmózis vízből készült italok és ételek sokkal ízletesebbek.
  • A műanyag palack környezetszennyező. Még szelektív hulladék gyűjtés esetén is, ugyanis beolvasztásukkor is mérgező anyagok keletkezhetnek, többek között dioxin, alapanyagtól függően. Ezek a mérgező anyagok belekerülnek a vezetékes vízbe is.